MFlenses - Új élet a digitális korban
MFLenses 2026

Manuális fókuszú objektívek fóruma

Fedezd fel a régi objektívek világát javítási jegyzetekkel, valódi tesztképekkel és képekkel teli archív témákkal.

Fedezd fel a régi objektívek világát javítási jegyzetekkel, valódi tesztképekkel és képekkel teli archív témákkal.
Reflektorfény

Kiemelt partneri hely a fórum nyitólapján.

Az utómunkáról
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  


Reply

Fordítás innen: English. Eredeti szerző cooltouch English. Az eredeti hozzászólás megtekintése →
Nézd, abban az EOS-ban NINCS nulla élesség, oké? Választanod kell egy értéket. Alapértelmezésben 3, de van két kisebb érték nála és négy nagyobb. A 3 nulla élesség? Nem. Ez csak az az alapértelmezett érték, amit a Canon választott, ami valójában elég zavaros érték. Legalábbis az én XS-emmel az. Szóval úgy döntök, hogy nem használom. És nem osztom a te elméletedet, hogy ez az élességi szint valahogy jobban hat az egyik képre, mint a másikra. Ez egyenértékű azzal, mintha gumimérőt választanál a méréseidhez, ami értelmetlenné tesz minden eredményt. A felvetésed értelmetlen, hacsak nem tudod kemény bizonyítékokkal alátámasztani.


Reply

Fordítás innen: English. Eredeti szerző visualopsins English. Az eredeti hozzászólás megtekintése →
cooltouch írta:
Nézd, abban az EOS-ban NINCS nulla élesség, oké? Választanod kell egy értéket. Alapértelmezésben 3, de van két kisebb érték nála és négy nagyobb. A 3 nulla élesség? Nem. Ez csak az az alapértelmezett érték, amit a Canon választott, ami valójában elég zavaros érték. Legalábbis az én XS-emmel az. Szóval úgy döntök, hogy nem használom. És nem osztom a te elméletedet, hogy ez az élességi szint valahogy jobban hat az egyik képre, mint a másikra. Ez egyenértékű azzal, mintha gumimérőt választanál a méréseidhez, ami értelmetlenné tesz minden eredményt. A felvetésed értelmetlen, hacsak nem tudod kemény bizonyítékokkal alátámasztani.


Hű, a neten rengeteg "kemény bizonyíték" van -- magyarázatok arról, hogyan működik az élesítés --, nem az én "felvetésem". Talán ők jobban el tudják magyarázni, hogy megértsd. Nem élvezem a bántalmazást, amikor megpróbálok segíteni valakinek -- részemről ennyi.


Reply

Fordítás innen: English. Eredeti szerző visualopsins English. Az eredeti hozzászólás megtekintése →
cooltouch írta:
Figyelj, abban az EOS-ban NINCS nulla élesítés, oké? Választanod kell egy értéket. Alapértelmezésben 3, de van két ennél kisebb és négy nagyobb érték. A 3 nulla élesség? Nem. Ez csak az az alapérték, amit a Canon választott, ami valójában elég zavaros érték. Legalábbis az én XS-emmel az. Szóval úgy döntök, hogy nem használom. És nem osztom a te elméletedet, miszerint ez az élességi szint valahogy jobban hat az egyik képre, mint a másikra. Ez olyan, mintha gumivonalzót választanál a méréseidhez, ami értelmetlenné tesz minden eredményt. A felvetésed értelmetlen, hacsak nem tudod kemény bizonyítékokkal alátámasztani.


Az élesítés mindig pozitív érték -- azt mondanám, hogy az XS-en az „1” élesítési érték a „nincs élesítés”-nek felelne meg, ami a cél. A fényképezőgépben történő élesítést azonban nem használja a rendszer, ha raw képet és konvertáló szoftvert használsz.

Számomra logikus, hogy ha az élesítő algoritmusnak más adatokat adsz, az más kimenetet eredményez, azaz az élesítési rutinok esetleg jobban működhetnek az egyik tesztképen, mint a másikon.

Te, ahogy mondod, „osztanád” azt az elképzelést, hogy az élesített képek egyre hasonlóbbak lesznek, ahogy több élesítést használunk, azaz bármilyen élesítés kevésbé teszi nyilvánvalóvá az objektívek közötti különbségeket? Ez nehezebbé tenné az objektívek összehasonlítását, igaz? Ez egy újabb ok arra, hogy ne élesítsük az objektívek élességének összehasonlításához használt képeket...

Egy másik tényező, hogy a számítógépes élesítő algoritmusok jellemzően jobbak, mint a fényképezőgépben lévő algoritmus, egyszerűen azért, mert több kód fér el egy számítógépen, és a számítógépnek sokkal nagyobb a számítási teljesítménye, így az algoritmus lehet összetettebb/pontosabb/többfunkciós stb. Újra feldolgoznék minden olyan képet, amelyet fényképezőgépben és számítógépen is élesítettek, hogy csak a számítógépes algoritmusokat használjam, a legjobb eredmény érdekében...


Reply

Fordítás innen: English. Eredeti szerző cooltouch English. Az eredeti hozzászólás megtekintése →
visualopsins írta:
cooltouch írta:
Figyelj, abban az EOS-ban NINCS nulla élesítés, oké? Választanod kell egy értéket. Alapértelmezésben 3, de van két ennél kisebb és négy nagyobb érték. A 3 nulla élesség? Nem. Ez csak az az alapérték, amit a Canon választott, ami valójában elég zavaros érték. Legalábbis az én XS-emmel az. Szóval úgy döntök, hogy nem használom. És nem osztom a te elméletedet, miszerint ez az élességi szint valahogy jobban hat az egyik képre, mint a másikra. Ez olyan, mintha gumivonalzót választanál a méréseidhez, ami értelmetlenné tesz minden eredményt. A felvetésed értelmetlen, hacsak nem tudod kemény bizonyítékokkal alátámasztani.


Az élesítés mindig pozitív érték -- azt mondanám, hogy az XS-en az „1” élesítési érték a „nincs élesítés”-nek felelne meg, ami a cél. A fényképezőgépben történő élesítést azonban nem használja a rendszer, ha raw képet és konvertáló szoftvert használsz.


Ez nem igaz. A Canon DPP-je behozza a fényképezőgép élességbeállítását a saját környezetébe. De csakúgy, mint a fényképezőgépnél, ez a beállítás megváltoztatható -- ugyanazokkal az eredményekkel. Az „1” érték pedig egyáltalán nem élesítés, hanem az ellenkezője. Elmosódottá teszi a képet.

Idézve az Adobe-t az élesítésről: „Az élesítés fokozza az élek meghatározottságát egy képen.” Valójában csak ennyit tesz az élesítés. Fokozza a képen az éleket. Valahogy nem hoz elő olyan szunnyadó felbontást, ami nem volt kifejezve.

Idézet:
Számomra logikus, hogy ha az élesítő algoritmusnak más adatokat adsz, az más kimenetet eredményez, azaz az élesítési rutinok esetleg jobban működhetnek az egyik tesztképen, mint a másikon.


Ez akkor lehet így, ha az egyik képen nincsenek fokozandó élek. Kérlek, idézd fel a fenti meghatározást. De ez az egész különböző képek összehasonlításának dolga egy hamis dilemma, mert én nem ezt csinálom. Amikor összehasonlításokat végzek, nem különböző képeket -- vagy legalábbis különböző jeleneteket -- hasonlítok össze. Ugyanazt az azonos jelenetet hasonlítom össze különböző objektívekkel. Tehát a te -- nem is tudom -- gondolatkísérleted? -- nem vonatkozik arra, amit csinálok. Azzal, hogy ugyanazt a jelenetet hasonlítom össze különböző objektívekkel, biztosítom, hogy minden, beleértve az élességbeállítást is, ugyanaz maradjon, így az egyetlen különbség a használt objektívek miatt van.

Idézet:
Te, ahogy mondod, „osztanád” azt az elképzelést, hogy az élesített képek egyre hasonlóbbak lesznek, ahogy több élesítést használunk, azaz bármilyen élesítés kevésbé teszi nyilvánvalóvá az objektívek közötti különbségeket? Ez nehezebbé tenné az objektívek összehasonlítását, igaz? Ez egy újabb ok arra, hogy ne élesítsük az objektívek élességének összehasonlításához használt képeket...


Ez SEMMI különbséget nem jelent, mert nem változtatom meg az élesítés mértékét, amikor objektív-összehasonlításokat végzek. Hadd világosítsalak fel egy kicsit valamiről, amit az évek során észrevettem a képek élesítésével kapcsolatban. Ha a kép már tökéletesen éles, az élesítő rutinok semmit nem adnak hozzá a zajon kívül. Még az élek részleteinek fokozása is jelentéktelen mértékű változást -- a zajon kívül -- ad a képhez. Tehát ha sikerült tökéletes élességet elérnem a tesztobjektíveimmel, akkor élesítésre -- a fényképezőgép beállításán túl -- nincs is szükség. Az én NEX-emmel pedig még élességbeállításom sincs, szóval ott van a nulla élesítés.

Idézet:

Egy másik tényező, hogy a számítógépes élesítő algoritmusok jellemzően jobbak, mint a fényképezőgépben lévő algoritmus, egyszerűen azért, mert több kód fér el egy számítógépen, és a számítógépnek sokkal nagyobb a számítási teljesítménye, így az algoritmus lehet összetettebb/pontosabb/többfunkciós stb. Újra feldolgoznék minden olyan képet, amelyet fényképezőgépben és számítógépen is élesítettek, hogy csak a számítógépes algoritmusokat használjam, a legjobb eredmény érdekében...


De nem, ha objektívteszteket végzel. Hát, talán amikor te végzed, de amikor én, akkor nem. Egyáltalán NEM adok hozzá semmilyen élesítő rutint az objektívteszteim képeihez -- azon túl, amire a fényképezőgép be volt állítva, ami az én EOS XS-em esetében mindig 7-ből 5. Sikerült már megértetnem az álláspontomat? Egyébként az „5”-ös értékhez sok kép összehasonlítása után jutottam el, műtermékek, lépcsőzetességek és egyéb bosszúságok szempontjából tanulmányozva őket. Az „5” a határ. Bármi, ami nagyobb, mint „5”, és műtermékek jelennek meg. Szóval soha nem láttam semmi rosszat abban, hogy kihozzam a legtöbbet abból a fényképezőgép-érzékelőből, tekintve, hogy az anti-aliasing szűrője valószínűleg eleve eltávolította az élesség nagy részét. Ja, és amikor fentebb említettem, hogy a tökéletesen fókuszált kép nem profitál semmilyen további élesítésből, nem a fényképezőgépben történő élesítésről beszéltem. A számítógépes szoftverem élesítéséről beszéltem. Még az sem igazán jelent nagy különbséget -- a zaj hozzáadásán kívül.


Reply

Fordítás innen: English. Eredeti szerző visualopsins English. Az eredeti hozzászólás megtekintése →
cooltouch írta:
visualopsins írta:
cooltouch írta:
Figyelj, abban az EOS-ban NINCS nulla élesítés, oké? Választanod kell egy értéket. Alapértelmezésben 3, de van két ennél kisebb és négy nagyobb érték. A 3 nulla élesség? Nem. Ez csak az az alapérték, amit a Canon választott, ami valójában elég zavaros érték. Legalábbis az én XS-emmel az. Szóval úgy döntök, hogy nem használom. És nem osztom a te elméletedet, miszerint ez az élességi szint valahogy jobban hat az egyik képre, mint a másikra. Ez olyan, mintha gumivonalzót választanál a méréseidhez, ami értelmetlenné tesz minden eredményt. A felvetésed értelmetlen, hacsak nem tudod kemény bizonyítékokkal alátámasztani.


Az élesítés mindig pozitív érték -- azt mondanám, hogy az XS-en az „1” élesítési érték a „nincs élesítés”-nek felelne meg, ami a cél. A fényképezőgépben történő élesítést azonban nem használja a rendszer, ha raw képet és konvertáló szoftvert használsz.


Ez nem igaz. A Canon DPP-je behozza a fényképezőgép élességbeállítását a saját környezetébe. De csakúgy, mint a fényképezőgépnél, ez a beállítás megváltoztatható -- ugyanazokkal az eredményekkel. Az „1” érték pedig egyáltalán nem élesítés, hanem az ellenkezője. Elmosódottá teszi a képet.

Idézve az Adobe-t az élesítésről: „Az élesítés fokozza az élek meghatározottságát egy képen.” Valójában csak ennyit tesz az élesítés. Fokozza a képen az éleket. Valahogy nem hoz elő olyan szunnyadó felbontást, ami nem volt kifejezve.


A DPP behozza a fényképezőgép élességbeállítását, igen, de az én DPP-verziómban az élességskála 0-tól 10-ig terjed -- a tiéd nem?! Az élesség mindig pozitív érték.

Azt mondaná az Adobe, hogy az azonos jelenetről/különböző objektívekkel készült, élesített összehasonlító képek hasonlóbbak, mint az élesítetlen képek? Az objektívek élességének összehasonlítása könnyebb lenne élesítetlen képek használatával, igaz?


Reply

Fordítás innen: English. Eredeti szerző visualopsins English. Az eredeti hozzászólás megtekintése →
cooltouch írta:
visualopsins írta:
Számomra logikus, hogy ha az élesítő algoritmusnak más adatokat adunk, az más eredményt hoz, azaz az élesítő rutinok esetleg jobban működhetnek az egyik teszthatáson, mint a másikon.


Ez akkor lehet így, ha az egyik képen nincsenek élek, amiket erősíteni lehetne. Kérlek, idézd fel a fenti meghatározást. De ez az egész különböző képek összehasonlítása egy hamis dilemma, mert én nem ezt csinálom. Amikor összehasonlításokat végzek, nem különböző képeket hasonlítok össze -- vagy legalábbis nem különböző jeleneteket. Ugyanazt az azonos jelenetet hasonlítom össze különböző objektívekkel. Tehát a te -- nem is tudom -- gondolatkísérleted? -- nem vonatkozik arra, amit csinálok. Azzal, hogy ugyanazt a jelenetet hasonlítom össze különböző objektívekkel, biztosítom, hogy minden, beleértve az élességbeállítást is, ugyanaz maradjon, így az egyetlen különbség a használt objektívek miatt van.


Természetesen azonos jelenet különböző objektívekkel való összehasonlításáról beszéltem...


Reply

Fordítás innen: English. Eredeti szerző visualopsins English. Az eredeti hozzászólás megtekintése →
cooltouch írta:
visualopsins írta:
Egyetértenél-e, ahogy mondod, azzal a nézettel, hogy az élesített képek egyre hasonlóbbak lesznek, ahogy több élesítést használunk, azaz bármilyen élesítés kevésbé teszi láthatóvá az objektívek közötti különbséget? Ez nehezebbé tenné az objektívek összehasonlítását, igaz? Még egy ok arra, hogy ne élesítsük az objektívek élességének összehasonlítására használt képeket...


Ez SEMMI különbséget nem jelent, mert nem változtatom meg az élesítés mértékét, amikor objektíveket hasonlítok össze. Hadd osszak meg veled valamit, amit az évek során észrevettem a képek élesítésével kapcsolatban. Ha a kép már tökéletesen éles, az élesítő rutinok semmit nem adnak hozzá, csak zajt. Még az éldetailok erősítése is jelentéktelen mértékű változást -- a zajon kívül -- ad a képhez. Tehát ha sikerült tökéletes fókuszt elérnem a tesztobjektíveimmel, akkor élesítésre -- azon túl, amire a fényképezőgép be van állítva -- egyáltalán nincs szükség. És a NEX-emmel még élesítésbeállításom sincs, szóval ott van a nulla élesség.


Nem értem azt a részt, hogy "a tesztobjektíveimmel, élesítés nélkül -- azon túl, amire a fényképezőgép be van állítva" -- a "amire a fényképezőgép be van állítva" rész számomra azt sugallja, hogy a tesztobjektíves képeknél van élesítés a fényképezőgépben, hogy ugyanazt az élességbeállítási értéket tartod meg, amit a DPP behúz, ahelyett hogy 0-ra állítanád a DPP-ben a jpg mentése előtt.


Reply

Fordítás innen: English. Eredeti szerző cooltouch English. Az eredeti hozzászólás megtekintése →
Elegem van ebből. Arra emlékeztet, mintha a fejemet verném a falba. Te csináld azt, amit szerinted csinálnod kell, én pedig azt fogom csinálni, amit érvényesnek tartok. Ebben a kérdésben nem kommunikálok tovább.


Reply

Fordítás innen: English. Eredeti szerző visualopsins English. Az eredeti hozzászólás megtekintése →
cooltouch írta:
Elegem van ebből. Arra emlékeztet, mintha a fejemet verném a falba. Te csináld azt, amit szerinted csinálnod kell, én pedig azt fogom csinálni, amit érvényesnek tartok. Ebben a kérdésben nem kommunikálok tovább.


Hogy korábban már verted a fejedet a falba, sok mindent megmagyaráz. Laughing (lecsapom a fejem és elfutok; bocsánat mindenkitől, nem tudtam ellenállni.)

Cambridge in Colour A Learning Community for Photographers: GUIDE TO IMAGE SHARPENING


Reply

Fordítás innen: English. Eredeti szerző oldgearuser English. Az eredeti hozzászólás megtekintése →
Nincs válaszom

Régen, a 60-as és 70-es években mindig utómunkáztunk a sötétkamrában, változtattuk a kontrasztot, égettünk és maszkoltunk, módosítottunk különböző területeket, vágtunk, stb., stb. A rendelkezésünkre álló eszközökkel javítottuk a képeket, és az utómunka pontosan ennyi.

Néhány nyomatot erősen utómunkáltak a sötétkamrában, több technikát alkalmazva órákon át, mások kevesebb munkát igényeltek.

Az utómunka nem új dolog, gyakran sokkal kevesebb utómunkát végzünk most a digitális képeken, mint ahogy rendszeresen tettük a sötétkamrában annak idején. A hétköznapi szemlélők azt hitték, mi fotósok csak előhívunk egy csomó nyomatot a negatívokból, és máris csodálatos remekművek születnek, pedig ennél semmi sem állhat távolabb az igazságtól.

A fotósoknak gyakran volt egy szakértő sötétkamrás nyomtató szakemberük, aki velük dolgozott, aki művész volt a sötétkamrában, és partnerként dolgoztak együtt kivételes munkák létrehozásáért.

Mindezek ellenére szeretek minimális utómunkát végezni a képeken, ha lehet, de néhány képnél rendkívül kiterjedt utómunkát is végezhetek. Ez teljesen a kép koncepciójától függ, és attól, hogy mi szükséges pontosan annak megalkotásához, amit keresek.

A képeimet a fejemben és a képzeletemben alkotom meg, megpróbálom valóra váltani őket a világban, majd ha lehet, a fényképezőgéppel rögzítem őket.

Utána egy összetett képnél kezdődhet az igazi munka az utómunkában.

Jelenleg egy projekten dolgozom, amely körülbelül 60 forrásképet használ, az eredmény egyetlen fal méretű kép kell legyen, benne különböző perspektívákkal. Már több napja dolgozom ezen. És még fogalmam sincs, hogy szemét lesz-e vagy kincs.

Ez a művészet természete, feszegetjük a határokat, és nem feszegethetjük a határokat kockázatvállalás nélkül.

Az egyetlen helyes válasz erre a kérdésre az lehet, hogy attól függ.


Reply

Fordítás innen: English. Eredeti szerző RokkorDoctor English. Az eredeti hozzászólás megtekintése →
Üdv a fórumon oldgearuser! Happy Dog

Egy nagyon régi bejegyzést elevenítesz fel, ami természetesen ma is 100%-ban aktuális.

Személy szerint a digitális előtt csak diát fényképeztem; mások hívták elő nekem, de azon kívül, hogy kértem a folyamat húzását vagy tolását, soha nem végeztem utómunkát, sem nyomtatást.

A digitális fotográfia világában, és mivel nem szándékozom eladni a képeimet, igazából nagyon kényelmesen érzem magam ugyanezt csinálva; ritkán fényképezek RAW-ban, többnyire JPEG-ben, a fényképezőgép DRO és "nappali fény" fehéregyensúly beállításaival, amelyekről megállapítottam, hogy jól működnek számomra. A végső kép kaphat egy gyors szintek-ellenőrzést az utómunkában, vagy néhány trükkös képnél játszhatok a csúcsfényekkel és árnyékokkal, és kompenzálhatom az ebből eredő telítettség-eltolódást, de ennyi.

Még élesítés nélkül is olyan képeket kapok, amelyek szépen és természetesen néznek ki egy 1920x1920 pixeles négyzetes monitoron, ami a szokásos személyes megtekintési környezetem, és némileg "kompatibilis" a 35 mm-es filmnél hagyományosan gyakran használt 30 mikronos COC kritériummal.

A diánál az volt az elképzelés, hogy a lehető legtöbbet "jól" csináljunk a fényképezőgépben, különösen az expozíciót; ugyanezt a paradigmát használom a digitális fotográfiámban is, minimalizálva az utómunkára fordított időt (nem vagyok a számítógépek rajongója, csak a végső "diaműsorhoz").


Reply

Fordítás innen: English. Eredeti szerző ZuikosHexanonsandVivitars English. Az eredeti hozzászólás megtekintése →
oldgearuser írta:
Az egyetlen helyes válasz erre a kérdésre az lehet, hogy attól függ.


Igen, attól függ. A legtöbb képem elég jó ahhoz, hogy csak rendereljek egy jpeg-et a raw-ból, és kész. És aztán ott van a ritka eset, amikor egy elrontott, de egyébként oly értékes kép miatt sok időt töltök azzal, hogy megmentsem, ami lehetséges.

Mindig raw-ból renderelék. Még az Olympus EM-1ii (állítólag elég komoly gép feldolgozási teljesítmény terén) is rosszabb OOC jpeg-eket ad, mint amit az utómunka szoftverből exportálok.
3 év használat után még mindig nem találtam meg a beállítást, amivel ki lehet kapcsolni a zajcsökkentést a Sony A7ii-n. Szóval ezt teszem minden egyes .arw fájllal.
A Nikon D610 ebből a szempontból könnyen kezelhető, mert a fényképezőgépben ki lehet kapcsolni. Élesítés szinte soha. Alacsony ISO-val fényképezz, kapcsold ki a zajcsökkentést, kapj egy tűéles képet. Néhány élesítő eszköz javíthat a képeken, ahol a fókusz kissé el van tévesztve, de az kétségbeesett intézkedés.
A dinamikatartomány helyes beállítását még mindig jobb emberre bízni, mint a fényképezőgép "Auto" beállítására. Ez néha kritikus pillantást igényel, és gyakran teljesen ki kell kapcsolni. És néhány kép csak szeretne egy kis extra kontrasztot és telítettséget a drámai hatásért. Bár biztosan nem vagyok a Ken Rockwell típus, néha élvezem, ha jobban kiugrik.

Üdv a fórumon, és köszönöm, hogy megosztottad a sötétkamrás munkáról szerzett ismereteidet. Valóban érdekes. (És remélem, Vis és Cooltouch még mindig barátok) Laugh 1


Reply

Fordítás innen: English. Eredeti szerző calvin83 English. Az eredeti hozzászólás megtekintése →
A zajcsökkentés a fényképezőgép raw fájlba írása előtt történik. A hosszú expozícióhoz szükséges zajcsökkentésen kívül nem hiszem, hogy ki lehet kapcsolni a zajcsökkentést.


Reply

Fordítás innen: English. Eredeti szerző Vintage_Photographer English. Az eredeti hozzászólás megtekintése →
Ahogy fentebb, ez is változó.

Ha fotóművészetet próbálok alkotni, akkor néha sok utómunka szükséges.
Ha egy esemény dokumentálása a cél, akkor szinte semmi.

Egy példa.
Ez egy lehetetlen kép. A kilátás észak felé néz, és az én szélességi fokomon a Tejút soha nem jelenik meg a ház északi oldala felett, így ez a kép soha nem jöhetett volna létre.
Ennek létrehozásához a Tejút egy sötét égboltú helyen készült vidéki Franciaországban. A ház alkonyatkor készült az Egyesült Királyságban.
A két képet összefűzték, és a házat kiterjedten újravilágították utómunka során, hogy 'hihetőnek' tűnjön.


Másrészt ezt a képet a silverstone-i lelátó hátuljából készítették egy 1000mm-es tükörlencsével, így csak egy kis élesítésre és telítettségnövelésre volt szükség, és ennyi volt.



Reply

Fordítás innen: English. Eredeti szerző RokkorDoctor English. Az eredeti hozzászólás megtekintése →
Vintage_Photographer írta:
Ahogy fentebb, ez is változó.

Ha fotóművészetet próbálok alkotni, akkor néha sok utómunka szükséges.
Ha egy esemény dokumentálása a cél, akkor szinte semmi.

Egy példa.
Ez egy lehetetlen kép. A kilátás észak felé néz, és az én szélességi fokomon a Tejút soha nem jelenik meg a ház északi oldala felett, így ez a kép soha nem jöhetett volna létre.
Ennek létrehozásához a Tejút egy sötét égboltú helyen készült vidéki Franciaországban. A ház alkonyatkor készült az Egyesült Királyságban.
A két képet összefűzték, és a házat kiterjedten újravilágították utómunka során, hogy 'hihetőnek' tűnjön.


Ez Atkinson Grimshaw hangulatát idézi bennem! Like 1 small